Vizsganyelvek
Akkreditált vizsganyelvek
angol, német
További vizsganyelvek
(kiegészítő vizsga nélkül, honosítással akkreditálható)
olasz, francia, szlovák, spanyol, szerb, román, bolgár, orosz, cseh, horvát
angol, német
További vizsganyelvek
(kiegészítő vizsga nélkül, honosítással akkreditálható)
olasz, francia, szlovák, spanyol, szerb, román, bolgár, orosz, cseh, horvát
Vizsgaszintek
A2 szint (kezdő)
B1 szint (alapfok)
B2 szint (középfok)
C1 szint (felsőfok)
B1 szint (alapfok)
B2 szint (középfok)
C1 szint (felsőfok)
Vizsgarészek
Szóbeli vizsga
1. Szóbeli kommunikáció
A jelölteket kettesével (páratlan számú vizsgázó esetén hármasával) vizsgáztatják. Az irányított beszélgetés és a hozzá társított önálló témakifejtés feladatának számát a vizsgázók egyike húzza.
Bemutatkozás (körülbelül 3–5 perc)
E résznek az a funkciója, hogy a vizsgázók feloldódjanak, ráhangolódjanak a vizsga-szituációra, ill. hogy a kérdező információkat szerezzen a vizsga további lefolytatásához. A vizsgának ezt a részét nem értékelik.
Irányított beszélgetés (5–8 perc)
Önálló témakifejtés vizuális stimulus alapján (5–8 perc)
Az értékelő és a vizsgáztató külön-külön értékeli a vizsgázók teljesítményét.
A szóbeli kommunikáció értékelésének szempontjai és az elérhető pontszámok:
Nyelvhelyesség (alak- és mondattan) 0–5 pont
Szóbeliség (kiejtés és intonáció, a beszéd folyamatossága) 0–5 pont
Szókincs (terjedelme és használatának változatossága) 0–5 pont
Stílus (a beszédhelyzethez igazodó nyelvhasználat) 0–5 pont
Kommunikatív hatékonyság (a helyzetnek megfelelő feladatmegoldás) 0-5 pont
A jelölteket kettesével (páratlan számú vizsgázó esetén hármasával) vizsgáztatják. Az irányított beszélgetés és a hozzá társított önálló témakifejtés feladatának számát a vizsgázók egyike húzza.
Bemutatkozás (körülbelül 3–5 perc)
E résznek az a funkciója, hogy a vizsgázók feloldódjanak, ráhangolódjanak a vizsga-szituációra, ill. hogy a kérdező információkat szerezzen a vizsga további lefolytatásához. A vizsgának ezt a részét nem értékelik.
Irányított beszélgetés (5–8 perc)
- A vizsgázó által húzott számhoz tartozó téma alapján a vizsgáztató kezdeményezi a beszélgetést, és a vizsgázókhoz intézett kérdésekkel segíti a két vizsgázó közötti beszélgetést.
- A vizsgarész célja, hogy a két vizsgázó között beszélgetés alakuljon ki az adott témáról. Fontos, hogy a vizsgázók tudjanak kérdéseket feltenni egymásnak, képesek legyenek reagálni a vizsgázótárs által elmondottakra, merjenek kommentálni, ellentmondani, ha véleményük eltér társuk véleményétől.
Önálló témakifejtés vizuális stimulus alapján (5–8 perc)
- Az egyes témák kifejtéséhez 4-5 képből álló képmontázs áll rendelkezésre. Szükség esetén a vizsgáztató kérdésekkel segíti a vizsgázókat.
- A vizsgarész célja, hogy a vizsgázók önállóan, logikusan felépített gondolatmenet alapján, minél kisebb vizsgáztatói segítséggel tudják kifejteni gondolataikat.
- A vizsgarésznek nem az a célja, hogy a vizsgázó a képmontázs egyes képeit részletesen leírja. Ehelyett arra kell törekedni, hogy a képmontázs által sugallt témáról beszéljen a vizsgázó.
Az értékelő és a vizsgáztató külön-külön értékeli a vizsgázók teljesítményét.
A szóbeli kommunikáció értékelésének szempontjai és az elérhető pontszámok:
Nyelvhelyesség (alak- és mondattan) 0–5 pont
Szóbeliség (kiejtés és intonáció, a beszéd folyamatossága) 0–5 pont
Szókincs (terjedelme és használatának változatossága) 0–5 pont
Stílus (a beszédhelyzethez igazodó nyelvhasználat) 0–5 pont
Kommunikatív hatékonyság (a helyzetnek megfelelő feladatmegoldás) 0-5 pont
2. Hallott szöveg értése
(ld. tesztminták)
A vizsgázónak felvételről elhangzó 2 szöveg kétszeri meghallgatása alapján a kapott feladatlapok helyes kitöltésével kell igazolnia, hogy képes megérteni a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű beszélt nyelvi szövegeket.
(ld. tesztminták)
A vizsgázónak felvételről elhangzó 2 szöveg kétszeri meghallgatása alapján a kapott feladatlapok helyes kitöltésével kell igazolnia, hogy képes megérteni a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű beszélt nyelvi szövegeket.
Írásbeli vizsga
1. Írásbeli kommunikáció
(ld. tesztminták)
A jelöltnek két (megadott szószámú) fogalmazást kell irányítási szempontok szerint írnia. A fogalmazások megírásához nyomtatott szótár használható. Az értékelés szempontjai, ill. az elérhető pontszámok:
(ld. tesztminták)
A jelöltnek két (megadott szószámú) fogalmazást kell irányítási szempontok szerint írnia. A fogalmazások megírásához nyomtatott szótár használható. Az értékelés szempontjai, ill. az elérhető pontszámok:
2. Olvasott szöveg értése
(ld. tesztminták) (szintenként eltérő terjedelem az eltérő szószám miatt)
A vizsgázónak két (különféle típusú) szövegértési feladat helyes megoldásával kell igazolnia, hogy szótár nélkül képes a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű általános szöveg tartalmát megérteni.
(ld. tesztminták) (szintenként eltérő terjedelem az eltérő szószám miatt)
A vizsgázónak két (különféle típusú) szövegértési feladat helyes megoldásával kell igazolnia, hogy szótár nélkül képes a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű általános szöveg tartalmát megérteni.
A vizsgák értékelése
Készségenként egységesen 25-25, összesen 100 pont szerezhető az ECL vizsgán, amely a 2018. decemberi vizsgákkal kezdődően akkor eredményes, ha a jelölt készségenként legalább 40%-ot elér, és részvizsgánként (szóbeli, írásbeli) összességében eléri a megszerezhető pontszám legalább 60%-át.
|
Hallott szöveg megértése
Olvasott szöveg megértése Írásbeli kommunikációkészség Szóbeli kommunikáció Elérhető maximum Megfelelési minimum részvizsgánként Megfelelés készségenként |
25 pont
25 pont 25 pont 25 pont 100 pont 30 pont 10 pont |
Honosítás
A 2001-es akkreditációs eljárás értelmében az ECL vizsganyelvek közül angolból, németből és magyarból akkreditált és nemzetközi bizonyítványt is kapnak az eredményesen vizsgázók.
A még nem akkreditált olasz, francia, spanyol, szlovák, szerb, bolgár, orosz, cseh, lengyel, horvát, héber és román nyelvből Magyarországon és külföldön megszerzett ECL nyelvvizsga bizonyítvány a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület 2006. október 10-én kelt állásfoglalása alapján külön vizsga letétele nélkül honosítható.A honosítási eljárás kérelemre indul, melyet az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ címére kell beküldeni (1363 Budapest, Pf.112.) a nemzetközi bizonyítvány hiteles másolatával, valamint a honosítási eljárás díjának (jelenleg 10 000 Ft) az OH-NYAK számlájára történt befizetésének igazolásával együtt.
További információ a NYAK honlapján.
A még nem akkreditált olasz, francia, spanyol, szlovák, szerb, bolgár, orosz, cseh, lengyel, horvát, héber és román nyelvből Magyarországon és külföldön megszerzett ECL nyelvvizsga bizonyítvány a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület 2006. október 10-én kelt állásfoglalása alapján külön vizsga letétele nélkül honosítható.A honosítási eljárás kérelemre indul, melyet az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ címére kell beküldeni (1363 Budapest, Pf.112.) a nemzetközi bizonyítvány hiteles másolatával, valamint a honosítási eljárás díjának (jelenleg 10 000 Ft) az OH-NYAK számlájára történt befizetésének igazolásával együtt.
További információ a NYAK honlapján.
forrás: www.ecl.hu
